A Pozitív Buddhizmus alap-principiumai

Írta: Ananda (Rev. Dr. Ősz Lajos)

A Pozitiv Buddhizmus alapelveinek meghatározása Dr. Tony Page tisztelt barátunk, a Mahaparinirvana Sutra első nyugati kiadója, és német nyelvü fordítója nevéhez fűződik, aki azokat mint a Mahayana Mahaparinirvana Sutra Principiumait határozta meg. Ezek a Principiumok azonban elválaszthatatlanok a többi Sutrák (Tathagatha-garbha, Anunatva-Apurnatva, Shrimaladevi-Sutrák, stb) Principiumaitól is, illetve azokkal azonosak. Így azért úgy gondolom, hogy helyesen járunk el, hogy ha a Dr. Page által meghatározott Principiumokat a Pozitiv Buddhizmus alap-principiumaiként tekintjük, annál is inkább, mivel maga a "Pozitív Buddhizmus" elnevezés is Dr. Page-től származik.

1. A Buddha nem teremtett, örök, nem változó és mozdulatlan, ugyanakkor manifesztációi korlátlanul megjelenhetnek a Tíz Világban. Halhatatlan, mindenttudó, mindenütt jelenlévő úgy térben mint időben, ugyanakkor térhez, és időhöz nem kötött.
2. Egy halhatatlan Buddha-principium (Buddha-dhatu), avagy Buddha-Matrix (Tathagatagarbha) létezik minden érző lényben, mely úgy szolgál, mint az Útra Térés oka, (bodhi), és melyet csak a tökéletes Buddhák látnak.
3. Ez a Buddha-principium (Buddha-dhatu) avagy Buddha-Matrix, ez az esszencia (svabhava), vagy Dharmakaya, mely minden Buddhában és érző lényben jelen van, kontrasztban áll az öt skandhával, melyek összetettek, és állandótlanok, és így összetettségükben és állandótlanságukban képezik a mundán egót. A Buddha-dhatu az Igazi Én (Satyatman) mely jelen van a mi testi-mentális komplexumunkban, ahova "be kell lépnünk." Ez a belépés akkor történik meg, mikor megtisztultunk a klesháktól, a negativ mentális, morális és viselkedési tendenciáktól. A legjobban ártó kleshák a vágy, harag, hibás szemlélet és büszkeség.
4. A Nirvana az állapota / birodalma (vishaya) az Örökkétartónak (Nitya) az Áldásnak (Sukha), az Énnek, (Atman), a Tisztának (Subha) és hogy ezek a Nirvanikus kvalitások jellemzik a Buddhát.
5. Minden jótulajdonságok gyökere a barátságosság, és a szerető kedvesség, a Maitri.
6. A Mahayana (Bodhisattva )Útján járónak könyörületet és testvéri szeretetet kell tanúsítania az érző lények iránt, ezért vegetáriánusnak kell lennie. Szeme előtt kell tartania hogy minden érző lényben ugyanaz a Buddha-természet van. Soha sem mondhatja, taníthatja azt, hogy a "cél szentesíti az eszközt". Nem helyeselheti ezért az állatokon végrehajtott kísérleteket sem.
7. A Mahaparinirvana Mahayana Sutra a Buddha tanításának csúcspontja, úgyszintén a Tathagatagarbha Sutrák, nem időleges/provizionális, taktikus (upaya) tanítások, hanem a Végső Igazságra (Paramartha Satya) mutatnak, ahogy azt a Buddha kijelentette és tudtunkra adta a Mahaparinirvana Sutrában. Aki ennek ellentmond, az Marapapiyan dharmát tanít, és nem más mint Icchantika.
8. A Mahaparinirvana Mahayana Sutra egyedül-álló a Sutrák között, ez a tanítás csúcspontja, és ahogy maga a Buddha mondja a Sutrában, "Minden Sutra a Mahaparinirvana Mahayana Sutráért lett elmondva. Aki ennek a Sutrának csak pár szavát is hallja, a jövőben bizonyosan rátér az Útra."
9. A Mahaparinirvana Sutra minden lény számára jótétemény, boldogság és a Helyes Útra lépés, kivéve az Icchantikák számára,akik elvetik és rágalmazzák ezt a tanítást.
10. A Nirvana a legnagyobb béke, és a legtökéletesebb tisztaság, a Buddha a Nirvana megtestesülése, a Nirvana elérése annyi mint a Buddhaság megvalósitása. A Mahaparinirvana elérése egyenlő a legfelsőbb Buddhaság elérésével. (Anuttara Samyak Sambodhi).