A Buddhizmus nagy kátyuja az "én-nélküliség"

Írta: Bodhicitta

Ha egy kezdő Buddhista, megfelelő alapok hiányában elkezd vele foglalkozni elkerülhetetlenül belegabalyodik.

Nyugaton a Buddhizmust nagyon sokan nem vallásnak tekintik, hanem aféle "Intellektuális" filozófiának. És mint filozófia végnélkül csűrhető-csavarható. Teljesen mindegy, hogy merre csavarjuk soha nem lesz világosan érthető. Mindig fennmarad egy kérdés, "KI AZ AKI"? Mindig eljutnak egy ajtóig, de soha nem lépnek be, mert nincs aki belépjen, és a küszöbnek nincs másik oldala. Na, de melyik "entellektüel" fogja bevallani, hogy egy kukkot sem ért belőle. Rögtön ráfognák, hogy nem igazi buddhista. Márpedig amíg nem értik meg azt, hogy mi nem az én, addig nem lesznek képesek továbblépni. Az énnélküliség bajnokai, igazságuk bizonyítására mindig a Samyutta Nikaya 22. 59 Anattalakhana Suttára hivatkoznak. Ezeket a Buddha annak az öt yóginak mondja el, akik elhagyták, miután ráébredt arra, hogy az aszkézis nem vezet sehová, de később visszatértek és a tanítványai lettek. Ebben a Buddha így szól a szerzetesekhez:

Szerzetesek!

A test, érzés, észrevétel, emlékezés, tudat NEM én. Ha a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat volna az ÉN, a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat nem vezetne FÁJDALOMHOZ. Lehetséges lenne, hogy a testre, érzésre, észrevételre, elmélkedésre és tudatra azt mondjuk: LEGYEN ez a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat ÍGY. NE LEGYEN ez a test, érzés, észrevétel elmélkedés és tudat ÍGY. De éppen ezért a test, érzés, észrevétel, emlékezés, és tudat NEM én. A test, érzés, észrevétel, emlékezés, tudat FÁJDALOMHOZ VEZET. Ezért nem lehetséges azt mondani a testre, érzésre, észrevételre, emlékezésre és tudatra nézve : LEGYEN ez a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat ÍGY. NE LEGYEN ez a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat ÍGY.

- Szerzetesek mit gondoltok: a test, érzés, észrevétel, emlékezés és tudat ! ÁLLANDÓ vagy ÁLLANDÓTLAN?

- Állandótlan Uram.

- És ami ÁLLANDÓTLAN az FÁJDALMAS vagy KELLEMES ?

-Fájdalmas, Uram.

- És ami ÁLLANDÓTLAN, ami FÁJDALMAS, mivel VÁLTOZÁSNAK VAN ALÁVETVE arról vajon mondhatjuk-e, hogy EZ AZ ENYÉM, EZ VAGYOK ÉN, EZ AZ ÉN ÉNEM?

- Nem Uram.

Így szerzetesek, legyen az bármilyen test, érzés, észrevétel, emlékezés, tudat akár múltbeli, jövőbeli. Durva vagy finom, belső vagy külső, alacsonyrendű vagy magasrendű, távoli vagy közeli, MEGÉRTÉSSEL KELL HOZZÁÁLLNI!:

Ez NEM az ENYÉM, ez NEM ÉN vagyok, ez NEM az ÉN énem!

Így látva a nemes tanítvány kiábrándul a testből, kiábrándul az érzésből, kiábrándul az észrevételből, kiábrándul az emlékezésből és kiábrándul a tudatból. KIÁBRÁNDULVA MINDEZEKBŐL! A VÁGY ELTŰNÉSÉVEL TELJESEN MEGSZABADUL. Teljesen megszabadulva megjelenik a "TELJESEN MEGSZABADULT", FELISMERI: "A SZÜLETÉSNEK VÉGE! A SZENT ÉLET BETELJESEDETT! A FELADAT ELVÉGEZTETETT!"

Ha figyelmesen elolvassuk, rá kell jönnünk, hogy a Buddha egyetlen egyszer sem mondja, hogy olyan mint Én nem létezik. Itt azt magyarázza el, hogy MI NEM AZ ÉN.

A Samyutta Nikaya 3. 196 a Buddha kifejezetten LÉLEKRŐL beszél . (páli: ATTAN).

Egy időben Savattiban a tiszteletre méltó Radha, miután leült, ezt a kérdést intézte Az Áldott Buddha Úrhoz:

- Anatta, Anatta hallottam. Tiszteletre Méltó kérlek mondd meg mit jelent az Anatta?

- Csak azt Radha, hogy az alak NEM lélek, az érzések NEM lélek, az észrevételek NEM lélek, a ragaszkodás NEM lélek, a tudat NEM lélek. Így látni a dolgokat ez a SZÜLETÉSNEK VÉGE. A BRAHMAN ÉLET BETELJESEDETT. AMIT TENNI KELLETT MEGTÉTETETT, ÉS AZT ÉREZZÜK, HOGY INNEN NINCS SEMMI MÁS MINT AZ IGAZI LÉLEK!

Nincs ezen kívül más teendő többé.

NAMO AMITABHA